~6.Fejezet.

 Sziasztok! Imádjuk olvasni a kommentjeiteket és örülünk, hogy tetszik nektek a történet :)) 3 kommenttől jön a következő.
                                                                           Pez.:D




Még pár percig ott ültem egyedül azon a fatörzsön, majd utána elindultam hazafelé. Útközben vettem magamnak cigit. Végül úgy döntöttem mégse megyek haza, inkább elmentem egy klubba.

*Másnap reggel*
Iszoynyatosan fájt a fejem. Körül néztem. Ugyanabban a klubban voltam. Nem voltam egyedül. Még volt pár ember akik teljesen ki voltak ütve. Nem maradtam ott sokáig. A parkba indultam.

Hirtelen valaki megfogta a kezem és maga felé fordított.
-Chuck? Te meg mit akarsz.? -néztem rá.
-Szerintem jól tudod. -mosolygott.
-Hagyj békén! -próbáltam tovább menni, de nem eresztette el a csuklóm.

-Nem, amíg vissza nem kaplak téged! - magához húzott.
-Chuck...kérlek... -suttogtam. A testem bizseregni kezdett. Úgy éreztem, hogy még egy kicsit mindig szeretem.
-Tudom, hogy szeretsz engem..-mosolyogtt.
-Ez..ez nem igaz! - kiabáltam. -Nem szeretlek! Sőt, inkább gyűlöllek! - kiabáltam még mindig. Csókja csitított el.

Nem nem tehetem ezt. Hiába érzek egy kis dolgot is Chuck iránt, ha Harry jobban megmozgat. Kezemet megemeltem és felpofoztam a volt barátomat. Hátralépett.
- Ezek szerint neked jobban kell az a nyál gép, mint én. - nyúlt a piros arcához.
- Ne nevezd nyál gépnek mégegyszer. Kérhetek valami, utoljára. - néztem rá egy gúnyos mosollyal. - Hagyj engem élni.
Hátat fordítottam neki és sétára indultam. Élveztem, ahogy a friss levegő simogatja az arcomat. Kifejezettem jól esett. Leültem egy padra és a mezőt nézegettem. A nap gyengén sütött, de nem fáztam. Bedugtam a fülesemet a fülembe, és Guns N' Roses-t hallgattam. Lábammal ütöttem a gitár ritmusát. Amikor zenét hallgattam valahogy sokkal jobban éreztem magam, mintha nem is saját magam lennék, hanem egy másik ember. Egy kéz ragadott ki a képzeletbeli kis világomból, az a kéz a vállamon pihetn. Kiszedtem a fülest a fülemből és a kart követve a sráchoz néztem.Harry volt az.
- Jess..úgy örülök, hogy megtaláltalak. - nevetett fel mikor meglátott.
- Harry!!!!! - pattantam fel a padról. A srác rögtön magához ölelt. Nagyon szippantottam bele, abba nagyon finom parfümébe. Percekig ölelgetett.
- Nagyon sajnálom....sajnálom, hogy ott hagytalak az erdőben, ahelyett, hogy kézen fogva haza kísértelek volna...sajnálom, hogy az elején nem mondtam el az érzéseimet, és mindenbe beleütöttem az orromat...nagyon sajnálom. Szeretlek...Lennél a barátnőm?- mondta érzelmesen. Nagyon megható volt, hogy ennyire bánta azokat a dolgokat, miket mindig a fejéhez vágtam, pedig tényleg joga lett volna tudni, hogy éppen miért fekszek másnaposan egy parkolóba..de én csak ráordítottam, hogy semmi köze nincs hozzá. Egymás szemét fürkésztük.
- Lennék..igen..lennék a barátnőd Harry. - mondtam halkan..szinte suttogtam. Közelebb hajolt és egy csókot lehelt ajkamra. Leültünk a padra, és kéz a kézben beszélgettünk tovább. Szinte biztos vagyok benne, hogy ennyit még sose nevettem.
- Tudtam....tudtam, hogy ti együtt vagytok és akkor is együtt voltatok amikor én még a tiéd voltam. - jelent meg a semmiből Taylor. - De ezt jól elcsesztétek, ugyanis pár fotós itt legyeskedett az előbb és rólatok készített képet. Mindenki tudni fogja, hogy megcsaltál ezzel a kis kurvával.
Betelt a pohár.
- Dárga Taylor..abszolút semmi nem volt köztünk míg te Harry életében részt vettél. Nem csalt meg se velem se mással. És ha mégegyszer kurvának mersz nevezni, azt még megbánod. - magyaráztam.
Harry is felállt mellém és ujjainkat összekulcsolva beszélt tovább volt barátnőjéhez.
- Nem csesztünk el semmi..ugyanis Jess-t nyíltan fogom vállalni rögtön. - kacsintott rá gúnnyal.
Elindultunk a házuk felé. Közben megköszöntem Harry.nek, hogy ilyen szépet mondott rólam. Mielőtt beléptünk volna az ajtón magához húzott.
- Én tényleg szeretlek. - mosolygott. Majd megcsókolt. Csókunkat a bejárati ajtó nyílása zavarta meg.
- Ohoh...ezek szerint minden oké. - mosolygott Louis. Zavartan bólogattam majd beléptem a hatalmas házba.