~10. Fejezet ~ Új Jess?

Halii! Hát itt lenne a következő rész, bocsi hogy sok késéssel csak hát nem mindig vagyok gép közelben. 21 feliratkozó? Wooow! Nagyon örülök neki! Köszönöm szépen! Remélem ehhez a fejezethez sok komit kapok.:3

Laura.xx

Már kész voltunk mindennel. A fodrászt meg a körmöst is megjártuk. Beültünk a limuzinba és elindultunk az étterem felé. Eleanor szerint a srácok már bent vártak minket. Kitárult előttünk a hatalmas ajtó, majd lassan besétáltunk az épületbe. Párszor majdnem elestem a hülye magassarkú miatt. Nem tudok ilyen cipőkben járni. El se tudom hinni, hogy Eleanor mire vett rá.

***

- Jess? -néztek rám kerek szemekkel a fiúk.

- Mi lett a barna hajaddal? - jött közelebb Harry.

- Tudtam, hogy a szőke nem fog neked tetszeni. - a földet bámultam.

- Jess hagyd abba már végre a nyafogást és fogadd el, hogy be lett festve a hajad! - nézett rám Eleanor szúrós tekintettel.

- Teljesen más vagy. - mosolygott Harry.

Ebből azt vettem le, hogy az  új énemet jobban szereti, mint a régit. Kicsit elszomorított a dolog. Próbáltam teljesen más lenni. A beszéd stílusomon is megpróbáltam változtatni. Harry néha furcsán reagált az "új énemre". Úgy véltem, így jobban fog szeretni.

***

Lassan teltek az órák, a percek, de szerencsére végre hazamentünk. A hotelben már alig vártam, hogy levehessem a 10 centis magassarkúm és lefürödhessek. Megtettem mindent mit akartam, majd befeküdtem az ágyamba. 

- Szép volt csajszi. Az új éned hihetetlenül jó. Mindenben megváltoztál pár óra alatt. Jó voltál. - mosolygott rám Eleanor. Komolyan, valamit nagyon furcsálltam a csajon. 

- Miért érzem azt, hogy Harry jobban szeret így mint mikor más voltam, mikor az igazi Jess voltam? 

- Mivel Ő az ilyen lányokat szereti, akik kicsípik magukat, akik magassarkút hordanak. Nem pedig szakadt ruhákba, bakancsokba és hosszú gatyákban járnak - még nyáron is -. Fogadd el Édesem, hiszen Ő sztár. Nem mutatkozhat olyanokkal mint amilyen voltál. 

 Néma csend lepte el a szobánkat. Már csak a srácok röhögésének hangját hallottuk néha-néha. Sokáig gondolkoztam azon amit El mondott. Én ezt nem fogom sokáig bírni. Igaza volt már az elején. Harry sztár, és vagy ő fog engem megcsalni vagy én nem fogom bírni ezt a kapcsolatot. De mégse adhatom fel! Nem! És pont ez miatt nem! Nem adhatom fel, mert akkor Eleanor biztos azzal jönne, hogy ő megmondta, ő mindent tudott már az elején. De nem fogom ezt hagyni. Igenis bírni fogom. Nem fog érdekelni, ha a rajongóktól utálkozó leveleket fogok kapni. És ha nem tetszek nekik? Hülye vagyok, hisz nem nekik kell megfelelnem, hanem Harrynek. Ha ő szeret akkor más már nem igazán érdekel. 

***

Reggel Eleanor nevetése keltett fel. Éppen telefonált valakivel. Tuti, hogy direkt csinálta.

- Jajj bocsi, nem akartalak volna felébreszteni. 

- Tudod a nappaliban nem alszik senki. - vágtam egy mogorva képet, majd a fejemet a párna alá dugtam.És ekkor berohant 3 idióta. Az ágyamon kezdek elugrálni. 

- Gyerünk Jess, kelj fel! Hasadra süt a nap! - nevettek. Igen, jól tudtam, hogy Louis, Niall és Liam volt az. De Harryés Zayn hol vannak? 

- Styles-ék hol vannak? 

- Zayn még alszik, Harry meg még este elment valahova. Azóta nem láttuk. - mindhárman az ágyra ültek. Este óta nincs meg? Vajon mit csinálhat? Hol lehet? Aggódni kezdtem. Gyorsan kikászálódtam az ágyból majd felöltöztem, megfésülködtem. 

- Most meg hová mész? - nézett rám kerek szemekkel Eleanor, de igazából tudom, hogy belül mosolygott.

- Megkeresem Harryt.

- De New York nagy, nem is ismered a várost, azt se tudod hogy hol kezd először a keresését. Mégis hogy a francba akarod így megtalálni? 

Igaza volt. Nem ismertem a várost, nem tudtam hol keressem Harryt. 

~9.Fejezet. ~ Vásárlás

Hahii!:D  Sajnálom, hogy sok késéssel hoztam meg a 9. fejezetet. A 10.-et se ígérem egyhamar de megpróbálom gyorsabban hozni, mint ezt. Remélem tetszeni fog a fejezet és SOK követőt és komit kapunk! Nagyon örülök már a 16 feliratkozónak!
És kérlek szépen, aki szeretne majd mindig friss híreket kapni a bloggal kapcsolatban az CSATLAKOZZON a FB csoportunkhoz! Más, jelentkeztem "pár" blog versenyre is. Az egyikre ITT tudtok szavazni és nagyon megköszönném ha lájkolnátok. Következő fejezet 4 komi után jön! Jó olvasást!

     Laura.xx

- Hogy mi? Eleanorral? Ez teljesen komoly? - néztem rá kerek szemekkel.
- Igen. A srácokkal úgy gondoltuk, hogy rátok férne egy kis ismerkedés. - mosolygott Hazza. Nem szóltam semmit. Megfogtam a bőröndömet és bezártam magam után az ajtót.
   Elővettem egy viszonylag normálisan kinéző ruhát, majd átöltöztem.:

Kopogtak az ajtón. 

- Igen? 

- Eleanor vagyok. Mehetünk? 

- Persze.. - kimentem.

- Drágám, mi ez a ruha? - nézett rám furcsán Eleanor.

- Öhm.. Ez a stílusom?!

- Édesem, ha velünk szeretnél lógni akkor egy kicsit változtatnunk kell a stílusodon. - belökött a szobába majd elkezdett kutakodni a bőröndömben. - Mik ezek a ruhák? Te jó ég! Muszáj lesz elmennünk vásárolni neked normális ruhákat. Most pedig adok addig az enyéim közül valamit. - kinyitotta a bőröndjét, amiben egy csomó szebbnél szebb ruha volt. Persze én utálom az ilyen egybe ruhákat, de hihetetlen hogy mennyi cucca volt. 

- Ezt vedd fel! - a kezembe nyomott egy ruhát. - És cipőt is nézek neked, mivel nem járhatsz mindig torna csukában.

- Nekem nyolc, csak ne magassarkút. - vontam vállat. A kezembe nyomott egy cipőt és pár karkötőt.

Így nézett ki az összeállítás:

- Én ebben nem megyek ki az utcára. Borzalmasan áll. - mentem oda El-hez.

- Dehogyis! Jó lesz ez. - mosolygott. Valamiért olyan érzésem volt, mintha csak szívatni próbálna.

- Ha te mondod.. De most már indulunk végre? 

- Ja, persze. - mosolygott, majd megfogta a táskáját és előre ment. Követtem Eleanort. A srácok nem voltak a szobában. - Hol vannak a többiek? 

- Ha jól tudom medencéznek vagy stúdióban vannak. - nem szóltam semmit.

Kint egy limuzin várt ránk. Teljesen leesett az állam. Beszálltunk, majd koktéllal kínáltak minket. Két öltönyös férfi ült még a limuzinban. Kérdően néztem Eleanorra, aki egyből értette, hogy mit akarok kérdezni.

- 'Őrök' - tátogott. Ebből annyit vettem le, hogy akkor egész nap velünk lesznek. A Times Square-nél kötöttünk ki.

- Mennyi ember van itt.. Azta! És ezek a házak! - a magasabbnál magasabb épületeket bámultam. 

- Jó, igen, tudjuk. Még nem voltál itt és el sem hiszed, hogy eljutottál végre ide. - megfogta El a karom és elkezdett húzni. -De ha időben kész akarunk lenni akkor most mennünk kell. - tovább húzott. Próbáltam közben a szememmel mindent megnézni, de Eleanor túl gyorsan szedte a lábait.

- Mégis miért sietünk ennyire?

- A fiúk vacsorázni visznek minket egy nagyon kifinomult helyre. Nem égetheted le őket, hogy megjelensz a szakadt ruháidban. - kicsit rosszul esett amit Eleanor mondott. Minek vegyek magamnak új, nőies ruhákat, ha Harry úgy szeret ahogy vagyok? Ezt szerintem sosem fogom megérteni. 

Nem sokkal később megérkeztünk egy Burberry nevezetű bolthoz. 

Bementünk és El egyből keresgélni kezdett nekem. Ránéztem egy ruhára ami számomra valami ocsmány volt. 

- Te jó ég! Ez nagyon drága bolt, Eleanor! Nekem nincs ennyi pénzem! 300$ egy ilyen csúnya ruháért?!

- Hé, Jess! Óvatosan azzal a ruhával! Nagyon különleges ez a ruha és az anyaga is kiváló. Ez egy meseszép darab. 

- Hát ha neked ez meseszép akkor én mindjárt kiköpöm a belem. - nevettem. Eleanor vágott egy grimaszt, majd tovább kutatott a ruhák között. - Istenem! Egyszerűbb lenne ha egy olcsóbb boltba mennénk be. Vagy tudod mit? Menjünk vissza a hotelbe és felveszem a saját ruháimat! 

- Jess ne panaszkodj már! Biztos találunk neked olyan ruhát ami tetszik is. - mosolygott. Szép csaj meg minden, de a mosolya mára már kezd nagyon idegesíteni. 

Nem sokkal később Eleanor talált nekem egy ruhát. Tudtam, hogy nekem nem fog tetszeni, de hát mit tehetnék, úgy is az lesz amit ő akar. 

- El, ne már! Nekem ez nem tetszik. Nehogy már ezt kelljen felvennem. - néztem rá mérgesen.

- Sajnálom, de ha te nem veszed meg, akkor majd én megveszem neked! - gyorsan kifizette, majd felém fordult. Megforgattam a szemem, majd elindultam kifelé a boltból. 

Közvélemény-kutatás!

Sziasztok!:)
Sokan mondták/írták nekem, hogy mi lenne ha egy-két részt videóban csinálnék meg.
Elgondolkoztam rajta és úgy vagyok vele, hogy miért is ne?
Nektek is tetszik az ötlet? :D
Akkor írjátok meg komiban, hogy ti mit gondoltok erről!:)
Plussz iratkozzatok fel a Youtube csatornámra! ;)

És ha valaki nem látta volna még a blog trailerjét annak itt a link!:) ♥
http://www.youtube.com/watch?v=nm26as7trd8

Puszi, Laura:)xx

~8.Fejezet.

Halii:D Ooh God *0* 14 feliratkozó *___* Köszönöm, köszönöm, köszönööööm!:) <3 Nagyon, nagyon örülök neki *--* <3
Itt a kövi rész, remélem ez is tetszeni fog mindenkinek:) Továbbra is iratkozzatok fel és nézzétek meg a BLOG TRAILER -jét!:D
Thank you guys a sok sok megtekintést is:) *-*
 3 Komi után jön a következő rész:)

                                          Lauraa:)xx

Összepakoltam a cuccaimat, de még nem voltam benne biztos, hogy én is elmenjek. Felhívtam Harryt.
-Szia! Mikor is indultok?
-Szia, hát úgy kb 2 óra múlva. De miért nem vetted fel a telefont? Ugye nincs semmi baj?
-Nincs semmi, jól vagyok, ne izgulj. De én is megyek veletek. - mosolyogtam.
-Ez remek! Akkor szólok Louiséknak is.
-Ne! Legyen nekik ez meglepetés.
-Hát te tudod. Másfél óra múlva ott vagyok érted.
-Rendben. - letettem a telefont. Felöltöztem:

Amíg nem jött értem Harry, addig bekapcsoltam egy kis zenét. Imádtam mikor hangosan szólt a zene és én meg kikapcsolódhatok közben. Hát igen, engem ez nyugtat meg. Elterültem az ágyon és a plafont bámultam. Persze közben énekeltem is.
Kb úgy 20 perc múlva valaki felém hajolt és gyengéden megcsókolt.
-Kész vagy? Összepakoltál? - mosolygott Harry.
-Igen, menjünk. - kikapcsoltam a zenét. Kimentünk Harry Range Roveréhez. Mindketten beszálltunk a kocsiba. Hazza beindította a járgányt és elindultunk. Egész úton szótlan voltam.
-Jess, baj van?
-Nem dehogy. - végig azon gondolkoztam, hogy elmondjam-e Harrynek az Eleanoros dolgot. Megérkeztünk közben a reptérre,a többiek egy taxi mellett álltak. Kiszálltunk a kocsiból és kivettük hátulról a bőröndöket.
-Sziasztok. - köszöntem illedelmesen a többieknek.
-Harry, beszélhetnénk egy kicsit? - megfogta Eleanor Hazza karját és arrébb húzta.
*Eleanor szemszöge*
Mikor megláttam, hogy Jess is velünk jön, hát eléggé mérges lettem Harryre.
-Ő miért jön velünk?! Legalább szólhattál volna, akkor nem jövök el.
-Most mi bajod van? Jess kért meg, hogy ne szóljak nektek hogy jön.
-Na vajon miért? Tudta, hogy ha szólsz nekünk akkor nem jövünk el. - forgattam a szemem.
-Ha nem tetszik akkor menj haza! Én megyek NYC-be és Jess is velem jön! A srácok amúgy is kedvelik.
-Haha, jó vicc. Ha tudnád miket mondtak Jessről.
-Miket? - csodálkozott Harry.
-Szerintük Jess nem hozzád való. Más a stílusa, meg maga a csaj is furcsa. - Hazza nem szólt semmit, visszament a többiekhez. Én csak egy helyben álltam és önelégülten mosolyogtam.
*Jess szemszöge*
Tudtam, hogy rólam beszéltek Eleanorék.
-Harry, szerintem én inkább hazamegyek, ti meg menjetek csak el.
-Jól is teszed ha hazamész. -.mosolygott Eleanor. Megfogtam a bőröndömet, majd elindultam keresni egy taxit. Harry utánam akart jönni, de Eleanor nem engedte. Mikor már szálltam volna be a kocsiba, eszembe jutott, hogy így csak örömet okozok El-nek. Visszafordultam és odamentem hozzájuk.
-Meggondoltam magam. Szóval indulunk? - Eleanorra néztem és önelégülten mosolyogtam. Harry átkarolt és a többiekre nézett.
-Megyünk akkor?
-Ja, persze. - Lou is átkarolta El-t,majd elindultunk a magán repülő felé.
Már kb 1 órája úton voltunk, amikor elkezdett rázkódni a gép. Nagyon megijedtem. Becsuktam a szemem és Harry kezét erősen megszorítottam.
-Ne aggódj kincsem, biztos csak egy kis turbulencia lépett fel, de nem fogunk lezuhanni. - mosolygott rám Harry.
-Én nyugodt vagyok. Teljesen nyugodt. Nem kell félteni.
-Azért szorítod akkor erősen a kezem, mert nyugodt vagy? - húzta fel az egyik szemöldökét.
-Öhm..Nem..Csak...Csak most úgy volt kedvem, hogy megszorítsam a kezed. - rögtönöztem. Harold csak elmosolyodott rajtam és megcsókolt. Persze viszonoztam a csókot.

Számomra a repülőút egy örökké valóságig tartott. Szerencsére eltudtam aludni, így nem éreztem a rázkódásokat. 

-Kicsim, ébredj. Megérkeztünk. - rázogatott gyengéden Harry. Lassan kinyitottam a szemem és rá néztem. -Leszállt a gép. Már New Yorkban vagyunk. 

- Hála az égnek. - gyorsan felálltam és már mentem is az ajtóhoz, hogy kiszálljak a gépből. Hazza is követett. Lefutottam a géphez támasztott lépcsőn és a földre ültem. Nem érdekelt,hogy milyen koszos a talaj, vagy hogy éppen ki néz hülyének. 

- És te ezzel a csajjal jársz? - kérdezte szemrehányóan Eleanor. Harry nem szólt semmit, odajött hozzám.

- Ezt még visszafelé is ki kell bírnod. - nevetett. A vállába ütöttem, persze nem erősen. Mindketten elmosolyodtunk. Kis idő után megkerestük a csomagjainkat, majd Louis hívott egy taxit. 

Hamar a szállodához értünk. Itt van pár kép róla:

Kívülről: 

Belső részleg: 

Szobánk: 

Étterem: 

Tetőterasz: 

Medence: 

Lélegzet elállító volt a szobából a kilátás. Sosem voltam még ilyen gyönyörű szállodában. Na jó, igazából még sosem voltam szállodában, de ezt inkább nem hangoztatom a többiek előtt. 

- Na szép helyre hoztalak titeket? - vigyorgott Louis.

- Ez a hotel egyszerűen meseszép. - körbe néztem a szobában is. - Hihetetlen. - ámuldoztam tovább.

- Hé, Jess! - szólt nekem Eleanor.

- Ha utálkozni akarsz, akkor leszállhatsz rólam! 

- Nem, nem szeretnék veszekedést. Csak gondoltam - mivel én már voltam New Yorkban, te meg nem - körbe vezetnélek. És egy kicsit jobban megismerkedünk. Na mit szólsz hozzá? - mosolygott El. Nem tudtam, hogy ezt most tényleg komolyan gondolja. Tuti, hogy csak át akar verni. Vagy talán még sem? 

- Rendben, menjünk. Csak előbb átöltözök. - mosolyogtam, majd megkerestem Harryt, hogy melyik szoba lesz az enyém. 

- Ez lesz a te szobád. Eleanorral fogtok együtt lenni, ha nem baj. - hirtelen megakadt a szavam. 

- Hogy mi? Eleanorral? Ez teljesen komoly? - néztem rá kerek szemekkel. 

- Igen. A srácokkal úgy gondoltuk, hogy rátok férne egy kis ismerkedés. - mosolygott Hazza. Nem szóltam semmit. Megfogtam a bőröndömet és bezártam magam után az ajtót. 

7.Fejezet.

Hahiii:DD Eléggé sokat késve, de itt a 7.fejezet!! Yaaay:DD Nagyon sajnálom, hogy ilyen rövid lett:$ SZAVAZZATOK, hogy mi legyen Jessel.. Harryékkel menjen? Vagy inkább maradjon Londonban? TI döntitek el! :D
2 FELIRTKOZÓ és 3 KOMI után jön a kövi fejezet!:) Addig is szavazzatok ;)
Jó olvasást:

Laura:) xx

(Egy kis dal az olvasáshoz;))





Miután bementünk a nappaliba, észrevettem egy idegen csajt Louis mellett.






-Jess, bemutatom a barátnőmet, Eleanort. -fordult felém Lou.
A barna hajú lány felkelt a kanapéról és a kezében lévő magazint az asztalra hajította. Rámosolygott a barátjára, majd rám tekintett és komollyá vált a tekintete. Harry lerúgta a lábáról a converse dorkót, majd én is követtem a mozdulatait. Nem tudtam levakarni arcomról a boldog mosolyomat, de ahogy láttam Harry-nek se ment.
- Hello Eleanor vagyok..te pedig?? - kérdezte gúnyosan.
- Én pedig Jess. - mutatkoztam be neki. Nem tűnt annak a nagyon ellenszenves csajszinak.
- Oh szóval te lennél Harry új barátnője? - kérdezte miközben Louis ujjaival szórakozott. Barátnője...az elején nem gondoltam volna, hogy azt fogom mondani egyszer, hogy "igen én"...de most vigyorogva kürtölném szét a világnak, hogy igen.
- Igen...én lennék. - mosolyogtam rá barátomra, aki közelebb lépett hozzám és derekamnál fogva jobb kezével átkarolt.
- Nem sokáig fogod ám ennyire élvezni...vagy Harry nem fogja bírni a kapcsolatot, mert Ő nem annyira komoly kapcsolat függő, vagy a rajongók fognak megölni a kommentekkel. Nem tűnsz te olyan erős lánynak, hogy kibírd ezeket. - motyogta miközben ledobta barátja kezét. Hogy én ne lennék erős? Harry nem bírja a komoly kapcsolatokat?
Szívesen visszaszóltam volna Eleanornak de inkább nem akartam bunkó lenni. Viszont nagyon ismerős volt számomra. Mintha már láttam volna őt valahol. Harryre néztem.-Én inkább most hazamegyek. - adtam egy puszit az arcára, majd elindultam, de valaki megfogta a kezem.
-Várj, Jess! Veled megyek. - összekulcsolta a kezünket és kimentünk a házból.

*Eleanor szemszöge*
Lehet, hogy egy kicsit bunkó voltam, de én csak megmondtam neki az igazat.
-Mégis hogy mondhattad ezt Jessnek? - fordult felém a barátom, Louis.
-Csak az igazat mondtam. -vontam meg a vállam.
Jess. A régi barátnőmet is Jessnek hívták. Még szín tisztán emlékszem. Jessica Anne Humphrey. De kizárt, hogy ő lenne.
-Akkor se kellett volna ezt mondanod neki!
-Nyugodj meg. Ez miatt most úgy se fognak szakítani. - felálltam és a konyha felé indultam. Töltöttem magamnak egy kis narancslevet. -Kérsz? -néztem Louisra.
-Nem köszi. -leült az egyik székre. Háttal voltam neki, de éreztem, hogy engem néz.


*Jess szemszöge*
Annyira zavart, hogy nem tudtam ki az a csaj.
-Harry...-néztem rá. -Ki is volt az a csaj?
-Eleanor. Louis barátnője. Még régebben én hoztam össze őket. - mosolygott.
-Eleanor?
-Igen. Miért?
-Ja semmi. Csak..csak hangosan gondolkoztam. -mosolyogtam.
Eleanor. Mint a régi barátnőm. Hogy is hívták? Eleanor Jane Calder. Azt hiszem ez volt a teljes neve. -A teljes neve véletlenül nem Eleanor Jane Calder? -néztem újra Harryre.
-De igen. Honnan tudtad?
-Ja csak biztos olvastam már róla valahol. -rögtönöztem. Ő lenne az a lány akivel 3 éve mindenhová együtt mentünk? Csak arra emlékszem, hogy egyszer csúnyán összevesztünk és aztán nem beszéltünk többé. De miért is vesztünk össze? Jó lenne tudni. Hirtelen Harry megállt.
-Miért álltál meg?
-Talán mert te itt laksz..- mutatott a házra.
-Ja tényleg. - ennyire elgondolkoztam volna? Na mindegy is. Adtam Harry arcára egy puszit, majd bementem a házba.

Egész éjjel nem aludtam semmit. Mindenféle dolog járt a fejemben. A legtöbb időmet azzal töltöttem, hogy előkerestem a régi fotókat. Találtam egy csomó olyan képet amin Eleanorral voltam.
-Azt hittem ezeket elégettem.. - beszéltem magamnak.
-Igen. Úgy is volt. De én csináltattam direkt több példányt is. - jött oda hozzám a bátyám -Jess, miért nem alszol? És miért nézegeted a régi képeket?
-Csak mert. Semmi közöd hozzá. - vágtam rá. Tom sóhajtott, majd visszament a szobájába. Végül meguntam a nézegetést és én is elmentem aludni.



*Másnap reggel*
"I'm miss autonomy, miss nowhere, I'm the bottom of me, miss androgyny, miss don't care, what I've done to me..." - csörgött a telefonom. Megnéztem, hogy ki hív. Harry. Nem vettem fel, semmi kedvem nem volt most telefonálni. Hagyott egy sms-t is.

"Elutazunk ma a srácokkal és Eleanorral New Yorkba. Velünk tartasz?:) H.xx"

Elutaznak? És Eleanor is velük megy? Na nem, ki van csukva, hogy én is velük menjek. Vagy talán mégis mennem kéne?

~6.Fejezet.

 Sziasztok! Imádjuk olvasni a kommentjeiteket és örülünk, hogy tetszik nektek a történet :)) 3 kommenttől jön a következő.
                                                                           Pez.:D




Még pár percig ott ültem egyedül azon a fatörzsön, majd utána elindultam hazafelé. Útközben vettem magamnak cigit. Végül úgy döntöttem mégse megyek haza, inkább elmentem egy klubba.

*Másnap reggel*
Iszoynyatosan fájt a fejem. Körül néztem. Ugyanabban a klubban voltam. Nem voltam egyedül. Még volt pár ember akik teljesen ki voltak ütve. Nem maradtam ott sokáig. A parkba indultam.

Hirtelen valaki megfogta a kezem és maga felé fordított.
-Chuck? Te meg mit akarsz.? -néztem rá.
-Szerintem jól tudod. -mosolygott.
-Hagyj békén! -próbáltam tovább menni, de nem eresztette el a csuklóm.

-Nem, amíg vissza nem kaplak téged! - magához húzott.
-Chuck...kérlek... -suttogtam. A testem bizseregni kezdett. Úgy éreztem, hogy még egy kicsit mindig szeretem.
-Tudom, hogy szeretsz engem..-mosolyogtt.
-Ez..ez nem igaz! - kiabáltam. -Nem szeretlek! Sőt, inkább gyűlöllek! - kiabáltam még mindig. Csókja csitított el.

Nem nem tehetem ezt. Hiába érzek egy kis dolgot is Chuck iránt, ha Harry jobban megmozgat. Kezemet megemeltem és felpofoztam a volt barátomat. Hátralépett.
- Ezek szerint neked jobban kell az a nyál gép, mint én. - nyúlt a piros arcához.
- Ne nevezd nyál gépnek mégegyszer. Kérhetek valami, utoljára. - néztem rá egy gúnyos mosollyal. - Hagyj engem élni.
Hátat fordítottam neki és sétára indultam. Élveztem, ahogy a friss levegő simogatja az arcomat. Kifejezettem jól esett. Leültem egy padra és a mezőt nézegettem. A nap gyengén sütött, de nem fáztam. Bedugtam a fülesemet a fülembe, és Guns N' Roses-t hallgattam. Lábammal ütöttem a gitár ritmusát. Amikor zenét hallgattam valahogy sokkal jobban éreztem magam, mintha nem is saját magam lennék, hanem egy másik ember. Egy kéz ragadott ki a képzeletbeli kis világomból, az a kéz a vállamon pihetn. Kiszedtem a fülest a fülemből és a kart követve a sráchoz néztem.Harry volt az.
- Jess..úgy örülök, hogy megtaláltalak. - nevetett fel mikor meglátott.
- Harry!!!!! - pattantam fel a padról. A srác rögtön magához ölelt. Nagyon szippantottam bele, abba nagyon finom parfümébe. Percekig ölelgetett.
- Nagyon sajnálom....sajnálom, hogy ott hagytalak az erdőben, ahelyett, hogy kézen fogva haza kísértelek volna...sajnálom, hogy az elején nem mondtam el az érzéseimet, és mindenbe beleütöttem az orromat...nagyon sajnálom. Szeretlek...Lennél a barátnőm?- mondta érzelmesen. Nagyon megható volt, hogy ennyire bánta azokat a dolgokat, miket mindig a fejéhez vágtam, pedig tényleg joga lett volna tudni, hogy éppen miért fekszek másnaposan egy parkolóba..de én csak ráordítottam, hogy semmi köze nincs hozzá. Egymás szemét fürkésztük.
- Lennék..igen..lennék a barátnőd Harry. - mondtam halkan..szinte suttogtam. Közelebb hajolt és egy csókot lehelt ajkamra. Leültünk a padra, és kéz a kézben beszélgettünk tovább. Szinte biztos vagyok benne, hogy ennyit még sose nevettem.
- Tudtam....tudtam, hogy ti együtt vagytok és akkor is együtt voltatok amikor én még a tiéd voltam. - jelent meg a semmiből Taylor. - De ezt jól elcsesztétek, ugyanis pár fotós itt legyeskedett az előbb és rólatok készített képet. Mindenki tudni fogja, hogy megcsaltál ezzel a kis kurvával.
Betelt a pohár.
- Dárga Taylor..abszolút semmi nem volt köztünk míg te Harry életében részt vettél. Nem csalt meg se velem se mással. És ha mégegyszer kurvának mersz nevezni, azt még megbánod. - magyaráztam.
Harry is felállt mellém és ujjainkat összekulcsolva beszélt tovább volt barátnőjéhez.
- Nem csesztünk el semmi..ugyanis Jess-t nyíltan fogom vállalni rögtön. - kacsintott rá gúnnyal.
Elindultunk a házuk felé. Közben megköszöntem Harry.nek, hogy ilyen szépet mondott rólam. Mielőtt beléptünk volna az ajtón magához húzott.
- Én tényleg szeretlek. - mosolygott. Majd megcsókolt. Csókunkat a bejárati ajtó nyílása zavarta meg.
- Ohoh...ezek szerint minden oké. - mosolygott Louis. Zavartan bólogattam majd beléptem a hatalmas házba.

~5. Fejezet.

Sziasztok!:D Mivel a legtöbben arra szavaztatok, hogy legyen 18-as rész a blogban, ezért tessék!:D Mi teljesítettük a kívánságotokat:D Reméljük tetszeni fog nektek:) De ezért MINIMUM 3 komit szeretnék látni ;) Sikerülni fog? ♥

Puszi: Lauraa:)xx

-Harry, eressz! -nem engedett el. Ránéztem. Azokba a gyönyörű zöld szemekbe mélyedtem, majd pár másodperc után újra észhez tértem. -Te nem hallasz?! Azt mondtam, hogy eressz el!
- De hallok..csak éppenséggel nem érdekel...- mondta miközben elég erőteljesen hangsúlyozta a 'nem érdekel'-t.
- Mi az, hogy nem......- beakartam fejezni a mondatot, de nem tudtam. Harry ajkait szenvedélyesen nyomta az enyémnek. Furcsa érzés fogott el, amit megakartam állítani, ezért ahelyett, hogy visszacsókoltam volna, tenyeremmel a mellkásánál fogva arrébb toltam. Egy kicsit meghátrált, csuklómat elengedte én pedig kaptam az alkalmon, hátat fordítottam neki és ott hagytam. Nem tudtam, milyen érzések kavarognak bennem. Nem tudtam, mit kellett volna tennem. Egy könny szökött ki a szememből. Gyorsan töröltem, gyorsan letöröltem nehogy az utcán lévő járókelők észrevegyék. Amint hazaértem, becsaptam magam mögött az ajtót. Lekuporodtam a fal mellett, és sírni kezdtem. Már fél órája sírtam mikor felkaptam a fejem.
- Az nem lehet....Én...beleszerettem? - tettem fel magamnak a kérdést hangosan. Felnevettem..mekkora hülye vagyok, ez butaság. Nem szeretem Harry-t. Vagy..vagy talán mégis. Felpattantam. Igen...én szeretem. Szeretem és ott hagytam. Egyedül hagytam, ahelyett, hogy visszacsókoltam volna. Lerohantam a lépcsőről, magamra kaptam a cipőmet és rohanni kezdtem. Egy szál póló volt rajtam és egy rövid nadrág. Mire odaértem az eső már szakadt, így teljesen eláztam. A bejárati ajtó zárva volt. Erősen nyomtam a csengőt egymás után, folyamatosan. Louis nyitotta ki az ajtót.
- Jess? Hát te mit keresel itt? - kérdezte meglepve.
- Hol van Harry? - izgatottan tettem fel a kérdést.
- Szerintem ez most nem alkalmas. - hajtotta be az ajtót Lou.Nem hagyhattam, hogy lerázzon ennyire egyszerűen, a még kis résen átfurakodtam magam, és egyenesen Harry szobája felé futottam.
- Állj meg! Ne! - hallottam messziről Niall kiabálást. Nem fogok megállni, ha már itt vagyok az ajtajában. Kopogás nélkül kinyitottam ki az ajtót.
 - Harry szeretlek! - kiabáltam be. Körbe néztem a szobába. Sehol, még nyoma sem volt a srácnak. Louis és Niall álltak az ajtóban. - H..hol van? - kérdeztem megszeppenve.A két srác összenézett. Majd újra rám szegezték a tekintetüket.
- Figyelj Jess..Harry eléggé szét van zuhanva...- nem hagytam hogy befejezzék a mondatot.
- Nem érdekel...helyre akarom hozni....hol van!? Kérlek mondjátok el!! - újra megteltek a könnycsatornáim. Liam csak hátulról figyelte a történteket, de megfájdult a szíve.
- Az erdőben. - mondta.Nekem sem kellett több, oda szóltam egy sziát és egy köszönömöt a fiúknak és távoztam a házból. A közeli erdőbe mentem. Már fél órája kerestem amikor, megpillantottam egy kis patakot. Feladtam a keresést. Nem lesz meg. Jobb ha beletörődöm az egészbe. Felkaptam a tekintetemet a lábaimról. Észrevettem egy kidőlt fát, amin egy srác ült. Akárhol felismertem volna azokat a fürtöket. A kavicsokat nézte a lába alatt. Többször oda nyúlt arcához, és megtörölte azt. Igen, ez Harry. Lassan vonakodva lépkedtem oda, hozzá. Még mindig nem kapta fel a tekintetét. Nem hallotta ahogy közeledek. Cipőm orrára lett figyelmes, ami a kavicsokon helyezkedett el, amit Harry annyira bambulászott. Felém emelte a fejét.
- Jess? - nézett rám meg lepett tekintettel. Arcát könnyek díszítették, szemei már vörösek voltak a dörzsölgetéstől, amit valószínű 5 percenként elvégzett. Ajkai ki voltak száradva. - Mit keresel itt? - kérdezte.
- Harry...én szeretlek. - mondtam.
Kezemet nyakához emeltem és ott kulcsoltam össze őket. Óvatosan lassan nyúlt derekamhoz és közelebb húzott magához. Szenvedélyesen csókoltam meg. Most először csókoltam meg úgy, hogy nem féltékennyé akarok tenni valakit. Egyre vadabbul téptük egymás ajkát. Már egy kis papír darabka se fért volna kettőnk közé. Csípőnk összeért, és megéreztem a nadrágjában dudorodó férfiasságát. Teljesen beindított. Pólóm aljával kezdett babrálni. Pár másodpercre ajkai elhagyták az enyémet és leszedte rólam az amúgy is még nedves pólómat. Nyakamat kezdte csókolgatni én pedig göndör fürtjei közé túrtam. Benyúltam a pólója alá, és végig simítottam a kidolgozott felsőtestén.
- Le akarom venni. - nyögtem két csók között. Arrébb lépett egy kicsit, így már letudtam szedni róla a teljesen simuló fehér pólót. Megpillantottam a tetoválásait. Nem is egy volt neki, ami a felsőtestét díszítette. Az összeset végig csókolgattam és puszilgattam. Kell nekem, most és azonnal. Nem érdekel, hogy egy erdő kellős közepén vagyunk. Combomnál fogva felemelt, lábaimat összekulcsoltam a derekánál. Lefektetett a fatörzsre. Ajkunk egy másodpercre sem hagyta el a másikét. Nem volt túl kényelmes a dolog, de nem érdekelt. Harry az ujjait levezette a nadrágom gombjához. Párszor végig simított alhasamon, amitől felnyögtem. Kipattintotta a gombot, és fehérneműmön keresztül kezdett dörzsölgetni. Hátam ívbe feszült, mikor megszabadított a nadrágtól és a bugyimtól is. Feldugta két ujját. Majd egy huncut mosolyt villantott felém. Élveztem a helyzetet.
- Harry......én....- kiáltottam fel mikor elélveztem.
- Szép volt kislány. - mondta huncutul, majd felém tornyosult és megcsókolt.
- Most te jössz. - kacsintottam rá.
Fordítottam a helyzetünkön, így Ő került alulra. Teste minden szegletén csókokat hagytam. Oldalába markoltam egy kicsit amire egy gödröcskés mosoly jelent meg az arcán. Megtaláltam a legcsikisebb pontját. Letéptem róla a nadrágját a már feszülő boxerrel együtt. Férfiassága már a hasát csapkodta. Egyszerűen csodás volt a gondolat, hogy Ő az enyém. Most itt és lehet, hogy mindörökké. Kezemmel fel-le mozdulatokat végeztem a szerszámán, majd számba vettem. Férfias nyögés hagyta el a száját. Valószínű jól csináltam, a dolgomat. Fenekébe markoltam és ez felvitte Őt a csúcsra. Szuszogva húzott fel magához.
- Ez...csodás volt. - mondta szapora levegő vételekkel.
Megcsókoltam. Ott simogattuk egymást ahol csak értük.Harry újra készen állt.
- Szeretnéd? - kérdezte meg.
- Igen.!! - válaszoltam határozottan.
A farmerzsebéből kivett egy kis ezüst csomagot, fogaival feltépte majd a már újra álló "kis" Harry-re helyezte. Vissza sétált hozzám és rögtön ráugrottam. Belém csúsztatta magát, ami eléggé fájdalmas volt, és majdnem sírtam, de tartottam magam.
- Nincs semmi gond..mindjárt jó lesz. - nyugtatgatott Harry, és lassan tolt. Mikor a fájdalom élvezetté vált, belekarmoltam egy kicsit az felettem lévő tökéletes srácba. Jól esett neki a simításom, és egy nyögés hagyta el a száját. Gyorsabban tolt egy kicsivel. Ajkainkat többször is összetapasztottuk.
- Nem bírom tovább. - kiabáltam fel. Harry megrázkódott bennem és elélvezett, amitől nekem is orgazmusom lett.
- Szeretlek. - mondta Harry az utolsó levegő vételével.
- Én is téged. - válaszoltam mosolyogva.
Még pár percig pihentünk egymás karjaiban, majd Harry az alsónadrágjáért nyúlt és magára kapta. Én is felvettem a fehérneműmet.
- Khm...Jess.- törte meg a csendet.
- Tessék? - néztem rá mosolyogva.
- Nekem...szóval...át kell gondolnom a dolgokat. Szeretlek...de át kell gondolnom mindent! - mondta.
Szívem darabokra tört. Most mondtam el neki, hogy szeretem. Oda adtam neki magam. Romantikus volt az egész. És most, most azt mondja még gondolkoznia kell. Magára kapta a ledobott holmijait. Egy csókot nyomott az ajkamra majd elment. Remélem jól fog dönteni...és kellek neki.

~4.Fejezet.

Sziasztok! :) Az előző fejezethez sajnos csak 2 komi érkezett :( Mindegy azért annak is örülni kell :) Remélem ehhez több komment fog érkezni:D Jó olvasást! 3komi után jön a kövi fejezet! ;)

Puszi: Lauraa:)xx

*Másnap reggel*
Bekapcsoltam a gépemet és betettem ezt a számot: http://www.youtube.com/watch?v=txBfhpm1jI0
Maximumra felvettem a hangerőt és elterültem az ágyon. Elővettem egy doboz cigit. Kb másfél óra múlva már azt se tudtam ki vagyok. Lehalkítottam a zenét és elindultam a parkba. Sétálgattam, közben zenét hallgattam: http://www.youtube.com/watch?v=fjfiSiooMy4
Nagyon bamba voltam a sok cigitől is,meg úgy amúgy is...sorba mentek a számok,én pedig lehajtott fejjel kullogtam. Nem is hallottam semmit,pedig elég sok részeg ember üvöltözött a parkban....Mégis éreztem hogy valaki mögöttem jön....nem néztem hátra,viszont ismerős illatot éreztem. Hirtelen valaki megragadta a karom,és magával szembe fordított.Én pedig ahogy elrántott engem,azzal a lendülettel megfordultam,hátra léptem és ráestem valakire...az én szerencsémmel ez csak egy ismerős lehetett....Természetesen Chuck. Egyedül ült és ijedtében csak felugrott a helyéről,én pedig bevertem a padba a fejem.Közben rájöttem hogy az aki megfordított,az Harry volt.Természetesen ő csak röhögött rajtam. Harry felsegített,és mikor felálltam,siettem is el...vagy is próbáltam,de Chuck kiabálni kezdett:
-Mocskos rib*nc,biztos eljátszottad csak,hogy azt hidd körülötted forog a világ! Chuck az ujjait morzsolta,szóval tudtam hogy baj lesz.
Mint jó emberismerő,kapásból odébb löktem Harryt...és igen,én kaptam a jobb szemem alá.
Chuck megijedt,majd rémülten megszólalt:
-Ööö...boo..bo...bocsánat!Én nem....nem így akartam! - Harryt sem kellett félteni,felugrott a földről,és neki rohant Chucknak.
-Héj srácok, hagyjátok abba! - megpróbáltam szétszedni őket, de nem tudtam.
-Hogy mertél megütni egy lányt?! - kiabált Harry.
-Ha nem akart volna arrébb lökni téged akkor most nem lenne ez! - egy nagyon nagyot bevert Harrynek. Közéjük furakodtam, szétszedtem őket.
-Elég legyen! Ne verekedjetek! - Chuck próbált neki menni újra Harrynek de nem engedtem.
-Jól van..De remélem tudod, hogy ezért még kapni fogsz..Hülye rib*nc..-Chuck elment. Harry felé fordultam.
-Te normális vagy?! Ez nem a te dolgod! Miért kell mindig mindenbe 
beleavatkoznod?! - kiabáltam rá.
-Áh, szóval már az is baj, ha segíteni akarok?!
-Igen, mert nem kértem, hogy segíts! Ilyen nehéz ezt fel fogni?!
-Jó, akkor most már ne is számíts rám! - elindult. Nem hiszem el,hogy egy ember van aki őszintén törődik velem,pedig nem lenne rá köteles, és én eltaszítottam őt.

*Éjjél 3kor.*
Nem is tudtam, hogy hol vagyok. Egy ismeretlen szobában ébredtem. Találtam megint egy fényképezőgépet. Megnéztem a képeket. Ismeretlen emberekkel pózoltam rajtuk.

Kiléptem a szobából,és ijedtemben körbefordultam.....egy sikátor utcájába léptem.Körül néztem és nem találtam senkit,és semmit! Visszarohantam a házba,és megkerestem a mobilomat.Megtaláltam,de már potyogtak a félelemtől a könnyeim.Bepötyögtem Harry számát,és elkalauzoltam őt oda ahol tulajdonképpen voltam.Értem jött,és amikor megláttam,sírva a nyakába ugrottam és nem akartam elengedni.Érdekesen nézett rám majd megszólalt:
-Mi történt?Bántottak?Jól vagy?Hogy kerülsz ide?
És még meg annyi kérdés amire nem tudom én magam sem a választ.Bocsánatot kértem,amiért tegnap ilyen bunkó voltam meg minden,de őcsak megsimította a hajam,és megnyugtatott hogy semmi baj.
Beszálltunk a kocsijába. Reggel 10 volt mikor odaértünk hozzájuk. A többi 4 srác lejött és kérdezte, hogy nem akarunk-e bowlingozni menni. Semmi kedvem nem volt, fájt a fejem és egy kis nyugalomra vártam. Harry se ment. 
Felmentem a fürdőszobába lezuhanyozni, majd lementem a konyhába.
Amikor leértem tátva maradt a szám,de Harry megszólalt:
-Gondoltam megéheztél! - mosolygott azzal a cuki mosolyával,kihúzta nekem a széket én pedig leültem.Tükör tojás volt,szalonnával és hagymakarikákkal.Csodás volt.Egy nagyon érdekes érzés töltött el.Valami jó,és csodálatos.
Miután jól laktunk,segítettem neki elmosogatni,vagyis próbáltam,de mire elmostam volna az edényt lefröcskölt a vízzel. Miután ki szórakoztuk magunkat,mehettünk az egész konyhában rendet rakni.
És ismét mindent a tesóm rontott el,egyetlen hívással:
-Gyere haza,beszélnünk kell!
Azt hittem baj van szóval Harryt megkértem hogy dobjon haza.Kaptam tőle egy búcsúpuszit, majd kitett a házunk előtt. 
Felrohantam a lépcsőházba,berohantam az ebédlőbe,ahol a tesóm már várt rám.Kérdőre vont,hogy mit csinálok éjjel nappal,és hogy kikkel.
Bambán néztem rá:
-Te nézed az éjjel-nappal Budapestet?
Ezért is leteremtett,mert hogy elvicceltem az egészet.Utána este 11-ig vitatkoztunk,majd egy ajtócsapással lezártam a vitát.Elszívtam pár szál cigit,és aludni mentem.

*Másnap reggel*
Egy kicsit kómás voltam, mikor felkeltem. Felöltöztem

majd nagy nehezen elindultam valamerre. Jó volt a friss levegőn sétálgatni. Bementem a Starbucksba. Rendeltem aztán leültem egy asztalhoz.Gondoltam amíg kihozzák a kávémat addig olvasgatok pár sztárhíreket. Éppen a The Pretty Recklessről szóló cikket olvastam mikor oldalt megláttam magamat és Harryt ahogy csókolózunk. Értetlen fejet vágtam. Miért kerülnék be egy cikkbe, csak mert megcsókoltam valakit?! Megnyitottam a linket, elolvastam a cikket.


"Harry Styles megcsalta barátnőjét?

A napokban a One Direction szépfiúját egy ismeretlen lánnyal látták csókolózni. Nem egyszer látták őket együtt. Kíváncsi lennék, hogy Swift kisasszony mit fog szólni ehhez az egészhez."


Amint elolvastam a cikket, éreztem, hogy meg kell látogatnom Harry-t és tudnom kell mindenről. Mégis mit keresek én vele az újságban? Valahogy kimaradt az a rész mikor elmondta volna, hogy Ő valami sztár féle. Ahogy a házuk felé mentem, az utcában hangos kiabálásra lettem figyelmes. Egy biztos az egyik hang az Harry-é volt. Akárhol felismertem volna az a tökéletes, rekedt hangját. Az üveg ablakon óvatosan bekukucskáltam, akkor vettem észre egy magas szőkés hajó nőt, egy biztos idősebb volt Harry-nél. Hangosan vitatkoztak egymással, többször hallottam meg a nevemet is a vitába. Igen ez Taylor Swift lesz...a csaj aki a cikkbe is volt, és ebből kifolyólag valószínű, Harry barátnője. Nem bírtam tovább, kopogás, csengetés nélkül téptem fel a bejárati ajtót. Cipőmet sem rúgtam le,csak igyekeztem a szoba felé, ahonnan a hangoskodás jött. Amint beléptem Harry és Taylor tekintete is rám szegeződött.
- Na mi van te lotyó? Neked ide bejárásod is van? - mordult rám a szőke csaj.
- Nem vagyok lotyó...és nincsen de az egész utca tőletek zeng, ha nem zavarna. - vágtam vissza.
- Még, hogy nem vagy ribanc??? Harry veled kavar..megcsalt engem. Drágám, mi jobb ebben a szakadt kis lányban? - méregetett engem Taylor.
- Taylor hagyd abba, most azonnal! Nem volt komoly az a csók. - magyarázkodott Harry.
- Nem tényleg nem lehetett komoly.....a naplementében a London Eye-nál csókolózni...tényleg abszólút nem.- adta elő magát. - Neked is csak a hírnév kell mi? Hogy benne legyél pár lapban, hogy a híres Harry Styles szájába matattál akinek amúgy van barátnője. - nézett rám idegesen.
- Csak hogy én rohadtul nem tudtam, hogy Harry híres. - mondtam ki végül. - Nekem nem kell semmi féle hírnév, de neked sem lesz sokáig, ha ilyen stílusban folytatod az emberekkel való beszélgetést.
Nem tudom mit hisz magáról ez a csaj.Egyetlen ártatlan csók volt.
- Azóta is ezzel a...had ne mondjam kivel találkozgatsz? Azt hittem van érzéked a csajokhoz de ezt látva...nincs. - nézett Harry-re majd rám.
- Nem tudom miért kell bántanod...tényleg nem volt semmi komoly...Jess-el teljesen véletlenül találkoztunk és megcsalta a pasija....és mivel én ott voltam mellette, gondolta meg mutatja neki, hogy Ő is képes ilyet tenni és engem csókolt meg. - mondta el a sztorit Harry.
- De te vissza csókoltad? - kérdezte Taylor, Harry-t.
Harry a zöld szemeit rám szegezte, egy kis mosoly ült ajkán, majd Taylor-ra nézett és egy kisebb komolyságot véve válaszolt.
- Meglehet.
A szőke csaj sírást tetetett és kiviharzott a lakásból. Nagy lett a csend, ami igazából jól esett.
- Miért is jöttél ide igazából? - nézett rám Harry kedvesen.
- Hát..csak hogy tisztázzuk a dolgot, mármint, hogy ezek szerint sztár vagy? - lóbáltam meg előtte a magazint.
- Igen...de azt hittem tudod. Egy bandában énekelünk...One Direction. Nem tudom mondd-e valamit. - magyarázott.
- Semmit. De megyek is. - vágtam rá. - Jobb lesz ha többet mi nem látjuk egymást. - indultam a kijárat fele de egy kéz elkapta a csuklómat.

~3. Fejezet.

Sziasztok:D Hát itt lenne a 3.fejezet:D Köszönjük szépen a 971 megtekintést:* nagyon jól esik ez nekünk tényleg:) Remélem minél több komi és feliratkozó fog érkezni:D Jó olvasást! :* ♥ 

Laura:)xxx

Miután végeztünk bevezetett egy óriási szobába amiről kiderült hogy az az ő szobája. Kinyitotta a szekrényét és a kezembe nyomott egy Jack Willses pólót. Nem értettem mi baja, ezért megkérdeztem:
-Ez most mi? Nem kell szuvenír!
Harry felröhögött,majd biccentett egyet:
-Nem,nem szuvenír....vedd fel,véres a pólód!
Kínosan éreztem magam,szóval gyorsan felvettem.
Kivezetett a konyhába és megkínált üdítővel. Elfutott a hűtőig narancsléért,én pedig a kanapén ültem,és mind a négy fiú engem bámult, mintha egy darab hús lennék, ők meg kutyák. Szerencsére Harry hamar visszaért. Miközben ittam a fiúk mindenféle kérdéseket tettek fel:
Először a kék szemű szöszi szólt:
-Hogy is hívnak?-Nézett rám értelmes arccal.
Válaszoltam neki és sorba jöttek a kérdések. Miután szóltam nekik,hogy ez nem egy játék,utalva arra hogy zavar a sok kérdés,megszólalt a szöszi,és beszólt:

-Most mi kérdezünk! Te meg válaszolsz. - mondta a szöszi. Miután nem tudtam mit mondani,szóltam neki hogy én bizony nem ismerem őket. Kicsit meglepődtek, amit nem értettem miért tettek, aztán bemutatkoztak...a szöszi ír srác volt Niall, a másik egy pakisztáni fiú Zayn,és még voltak ketten,Louis és Liam.
Iszogattuk a narancslét és már jó pár óra is eltelt,annyira belemerültünk a beszélgetésbe,végül hívott a bátyám, hogy mikor óhajtozok hazamenni. Szóltam a fiúknak hogy mennem kell, ők kikísértek, és mondtak hogy majd hívnak.....már majdnem kiértem a kapun mikor Harry kiáltott utánam:
-Hazavigyelek?
Mondtam hogy nem köszi,de erre elkezdett szakadni az eső....az égre néztem és hangosan megkérdeztem:
-Ez most ugye nem komoly?
A fiúk dőltek a röhögéstől,mikor Harry kacsintott egyet,és a kocsi felé biccentett....
Hazadobott,elbúcsúztunk,majd felrohantam a szobámba.

Bocsássatok meg, hogy ilyen rövid lett de most csak ennyire jutott időnk:$ A kövi fejezet EXTRA hosszú lesz;DD 
Lauraa:)xx

~2.Fejezet.

Sziasztok!:D Miujság veletek?:) Nagyon örültünk annak a sok kominak amit az 1.fejezethez írtatok ♥ Annyira jól estek :') Remélem ehhez is sok komit kapunk:) Jó olvasást!:)

Laura:)xx

Harry viszonozta a csókot. Pár fotós lekapott minket, bár mi nem vettük észre. Chuck rohant oda hozzánk és ellökött Harrytől. A göndör hajú srácot egy fához nyomta. 

-Mit csinálsz a csajommal?! - én is oda mentem.

-Chuck, hagyd! Én csókoltam meg! Különben is miért érdekel, hogy mit csinálok? Megcsaltál...2x is! És én hülye először még meg akartam bocsátani!
-Te még akkor is az enyém vagy! - fordult felém.
-Nem Chuck, már nem. - megfogtam Harry karját és elhúztam a fától.
-Harry én nagyon sajnálom. -fordultam felé. Nem szólt semmit. -Tényleg sajnálom, csak..csak annyira féltékeny voltam.
-Tegyünk úgy, mintha ez a nap meg se történt volna. -elment. Sóhajtottam, majd én is elindultam hazafelé.


*Másnap reggel*
Nem otthon ébredtem. Egy parkolóban feküdtem. Mikor felültem egy ismerős arcot pillantottam meg felém jönni. Harry.
-Jess, te mit keresel itt? -leguggolt mellém.
-Fogalmam sincs. -megfogtam a fejem.
-Gyere hazaviszlek. -segített felkelni a földről, majd a kocsija felé vezetett. Egy szép Range Rovere volt. Kinyitotta nekem a bal oldali ajtót. Mindketten beszálltunk. Elkezdtem a táskámban kutatni, hátha találok valamit. Volt benne egy fényképezőgép, ami tuti hogy nem az enyém. Egy csomó kép volt rólam és pár ismeretlen emberről. Furcsa pofákat vághattam mikor Harry értetlenül nézett rám.
-Mi az? -kérdeztem flegmán.
-A te géped?
-Nem. De neked nem tök mindegy?!
-Jólvan, nyugi..csak kérdeztem.
-De inkább ne kérdezz! Ne is szólj hozzám! Nem a te dolgod ez az egész! -szinte már kiabáltam.
-De bezzeg mikor megcsókoltál..-nem tudta befejezni, mert közbe vágtam.
-Az más volt!
-Igen?! És mégis mitől volt másabb?
-Hagyjuk, jó? Ne beszéljünk erről! -leállította a kocsit. -Most meg miért álltál meg? -megint flegma voltam.
-Gyere..-kiszállt, utána mentem.
-Hol vagyunk? -néztem rá.
-Itt lakok. -előre ment.
-Én nem megyek be. Azt mondtad, hogy hazaviszel.
-Le kell ápolni a karodon levő sebet. -ekkor észrevettem hogy egy tenyérnyi nagyságú seb volt a karomon.
 Undorítóan nézett ki. De mégis, hogy került oda.
Egy hatalmas háznál voltunk. Udvariasan nyitotta ki az ajtót nekem. Megálltam a már szinte palota nagyságú házzal szemben.
- Ez a tiéd? - mutattam flegmán a fehér magaslatra.
- Igen. - bólogatott.
- Mégis ki vagy te? Talán Harry Potter? - poénkodtam.
- Igen, én vagyok..és még pálcám is van! -kacsintott rám.
A fürtös srác elővette a farmerja hátsó zsebéből a kulcsot, majd kinyitotta a zárat. Mielőtt kitárta volna az ajtót, rám nézett.
- Előre figyelmeztetlek..ez kb számodra a pokol kapuja lesz. Ugyanis odabent még négy lökött srác van. - motyogta.
- Nekem mindegy..csak menjünk már be! - nyaggattam.
Kinyitotta az ajtót. Meglepetésemre amilyen szép volt kívül olyan trehány volt belül..mindenhol zoknik, nadrágok, pólók hevertek.
Még a cipőmet sem rúgtam le..már is ott termett a négy másik srác.
Harry csak nem lecserélted a hárpiádat? - kérdezte egy kék szemű, szöszi srác.
Hárpiádat? Ezek szerint van barátnője?! Még mielőtt a többiek azt hinnék, hogy én vagyok az újdonság gyorsan kijavítottam magam.
- Nem én csak az vagyok akit az utcáról szedett fel....vagyis nem úgy..hanem a London Eye-nál találkoztunk tegnap. - javítottam ki magam, még mielőtt azt hiszik prostituált vagyok vagy valami ilyesmi.
Egy hatalmas kezet éreztem magamon, ami Styles-é volt. Egy nagy folyosón vezetett végén, aminek a falán nagyon sok kép lógott. A legtöbbön színpadon álltak, de voltak privát fotók is, az egyik amelyik a legjobban tetszett egy alvós volt, mind az öten egy autó hátsó ülésein aludtak egymás vállán. Aztán megpillantottam egy platina albumot.
Ezek szerint jók lehetnek, abban amit csinálnak, ilyen albuma nem lehet mindenkinek. Beléptünk egy sugárzóan fehér fürdőszobába.
- Vetkőzz le! - utasított.
- Mit csináljak? - kérdeztem értetlenül.
- Vedd le a pólód és a pulcsid, hogy megtisztítsam a sebed. - magyarázta.
- Ja világos. - helyeseltem.
Lekaptam magamról a pulcsimat, ami igazából nem is az enyém volt és fogalmam sincs kié lehetett..majd megszabadultam a pólómtól is. A hasamat apró lila foltocskák díszítették. Azt hiszem az éjjel aligha nem egy verekedésbe cseppentem és valószínű én vesztettem. Harry óvatosan törtöle a sebet fertőtlenítővel. Sikítani tudtam volna annyira csípett, de helyette inkább a másik kezét szorítottam, ami miatt az arcán egy aranyos gödröcskés mosoly jelent meg. Nem is láttam tegnap ezeket a gödröcskéket, vagy csak nem figyeltem.


3 komi után jön a következő...Pez.:D, Doo:)♥, Lauraa:)xx 

~1.Fejezet.

Helloka ♥ :D Köszönjük a komikat és a feliratkozókat! Ez nagyon jól esik nekünk! :') Lécci osszátok a blogot, hogy minnél több Directioner (esetleg nem Directioner) olvassa el:) Reméljük mindenkinek tetszik eddig a történet:) Majd megpróbálunk hosszabb fejezeteket is hozni:)

Puszi:  Laura:)xx

*Másnap reggel*
Mikor felkeltem azt se tudtam, hogy hol vagyok. Nem emlékeztem semmire. Körül néztem a szobámban. Két db üres cigis doboz és vagy 7 db üres piás üveg hevert a földön..
Lementem a konyhába, ahol a bátyám reggelizett.
-Mész ma valahova? -kérdezte Tom.
-Ja, biztos. -megvontam a vállam, majd kivettem a narancslevet a hűtőből.
-Mi volt veled tegnap? Nem hallottam mikor megjöttél..
-Ki vagy te, az anyám? Hat nem! Minek számoljak be neked az életemről?! -kicsit hangos voltam.
-Ne beszélj így velem! -állt fel az asztaltól. -Te füves cigit szívtál? Másnapos vagy?
-Nem dehogy.! -tagadtam. -Inkább most felmegyek a szobámba..-gyorsan felrohantam, becsaptam az ajtóm. Jobban szemügyre vettem a cigis dobozokat..Berohantam a fürdőbe, megmostam az arcomat. Átöltöztem. 
A ruhám: 

Összepakoltam a szobámban, kidobtam mindent. Elindultam. Gondoltam a London Eyehoz megyek, még úgy sem voltam ott.

Elég hosszú sor állt ott, de beálltam. Végre mikor már szállhattam volna be, valaki nekem jött.
-Héj! Nem tudsz jobban vigyázni?! -förmedtem rá.
-Jaj, bocsáss meg. Nagyon sajnálom. Nem direkt volt. -nézett rám. Mikor felé fordultam elmélyedtem csodaszép zöld szemeiben. Beszálltunk a kabinba.
-Amúgy Harry vagyok. Harry Styles. -nyújtotta a kezét.
-Jess. Jess Humphrey. -mosolyogtam, kezet fogtam vele. 
Gyönyörű volt a kilátás.
-Először vagy itt? -kezdeményezte a beszélgetést.
-Igen. Mondjuk már lassan másfél éve itt élek, de még nem igen jutottam el ide..-mosolyogtam rá. -És te? Már voltál itt?
-Igen. Nem is egyszer.-mosolygott ő is. - A kilátás miatt megéri, hogy többször eljöjjön ide az ember.-mosolygott még mindig. Nagyon édes volt ahogy mosolygott..És méghozzá eléggé helyes is. Hirtelen megállt a kerék. Sóhajtottam, majd leültem a földre. Harry mellém ült.
-Hány éves vagy? -néztem rá.
-19. És te? Elég fiatalnak látszol. -mosolygott.
-17. -mosolyogtam.
-Mikor van a szülinapod?
-2 hónap múlva. -mosolyogtam.
-És..várod már?
-Persze. Már alig várom, hogy elhúzzak innen. -felálltam és a tájat figyeltem.
-Miért? London szép és jó hely. -odajött mellém.
-Vissza akarok menni New Yorkba. Itt nincsenek barátaim..
-Hát majd szerzel párat. -mosolygott.
-Nem olyan könnyű az.. főleg nekem nem.
-Miért? Hiszen tök normális csajnak tűnsz.
-Csak tűnök. Akik ismernek tudjak milyen vagyok.
-Akkor mondd el. Mondd el nekem, h milyen vagy.!
-Nem akarod azt tudni. -leültem. Harry sóhajtott egyet majd leült mellém. Újra megindult a London Eye.

Leszálltunk, elindultam előre. Megláttam Chuckot egy fánál, de nem tudtam mit csinál. Odaszaladtam hozzá.
-szia Ch..-észrevettem, hogy egy ismeretlen csajjal csókolózik. Köpni-nyelni nem tudtam. Visszarohantam Harryhez és szenvedélyesen megcsókoltam. Reméltem, hogy Chuck meglát minket.

• 3 Komi után jön a köci fejezet! :))